Gyermekkori elhízás hatása a felnőttkori fogyásra – amit kevesen tudnak

2025.07.22

Tudtad, hogy a fogyási nehézségeink nem feltétlenül a jelenlegi étrendünk hibája? Lehetséges, hogy a gyermekkorban kialakult testi folyamatok is szerepet játszanak benne – különösen, ha túlsúlyosan nőttünk fel.

A gyermekkori elhízás nemcsak esztétikai vagy pillanatnyi egészségügyi kérdés, hanem hosszú távon is befolyásolja, hogyan működik a testünk, hogyan raktározza a zsírt, és mennyire könnyen vagy nehezen tudunk felnőttként lefogyni.

Ebben a cikkben elmagyarázom, miért kulcsfontosságú a zsírsejtek száma, mikor alakulnak ki ezek a sejtek, és hogyan határozzák meg a fogyás esélyeit felnőttként.

Zsírsejtek: a gyermekkor kulcsszereplői

Amikor fogyásról beszélünk, legtöbbször a kalóriák, a makrotápanyagok vagy a mozgás kerül szóba – de van valami, ami már sokkal korábban eldől: a zsírsejtek száma. Ha egy gyermek kalóriatöbbletben nő fel – legyen szó helytelen táplálkozásról vagy mozgáshiányról –, a test nemcsak a zsírsejtek méretét növeli, hanem új zsírsejteket is képez, hogy el tudja raktározni a felesleget. 

Ezért van az, hogy egy túlsúlyos gyermek akár háromszor-négyszer több zsírsejttel is rendelkezhet, mint normál testsúlyú kortársa.  A zsírsejtek (vagyis az adipociták) száma a születéstől körülbelül 20 éves korunkig folyamatosan nő – különösen akkor, ha a gyermek túlsúlyos vagy elhízott.

 Mi történik ilyenkor?
A test újabb és újabb zsírsejteket hoz létre, hogy elraktározza a felesleges energiát. A gond az, hogy a zsírsejtek száma felnőttkorban már nem csökken. Ha gyerekként több zsírsejt alakult ki, akkor azok felnőttként is megmaradnak – csak a méretük csökkenhet diétával és sporttal, a számuk nem.


Számokban: miért jelent ez hátrányt?

Normál testsúlyú felnőtt becsült zsírsejt-száma 25–30 milliárd
Túlsúlyos gyermekként felnőtt becsült zsírsejt-száma akár 70–100 milliárd

És itt jön a lényeg: ezek a zsírsejtek életre szóló társainkká válnak. Felnőttként nem "tűnnek el" – legfeljebb "kiüríthetővé" válnak.

Felnőttként miért nehezebb a fogyás, ha gyeremekként túlsúlyosak voltunk?

Azoknál, akik gyermekkorban túlsúlyosak voltak, felnőttként gyakrabban tapasztalható:

  • Gyorsabb visszahízás, mivel több zsírsejt "várja", hogy újratöltődhessen

  • Erősebb éhségérzet, hormonális eltérések miatt (pl. leptin-rezisztencia, ghrelin-szintek)

  • Alacsonyabb alapanyagcsere, mivel a test takarékosabb üzemmódra vált

  • Nagyobb zsírraktározási hajlam, különösen hasi tájékon

  • Több mentális kihívás, például evési szokások, önkép vagy testtudat kapcsán

Mindez nem a Te hibád. De ismerni a hátterét segíthet abban, hogy jobban megértsd a tested működését – és türelemmel, stratégiával és szakmai támogatással eredményt érj el.

Tévhit: "Neki könnyű, mert mindig vékony volt…"

A felnőttkori fogyás gyakran nem egyforma kihívás mindenkinek – és ennek biológiai okai is vannak. Egy gyerekként vékony ember:

  • Kevesebb zsírsejttel rendelkezik

  • Kevesebb raktárat kell kiürítenie fogyáskor

  • Könnyebben tudja fenntartani a súlyát hosszabb távon

Ezzel szemben az, aki gyerekként túlsúlyos volt, több zsírsejttel indul, így több "tárolóhelyet" kell üresen tartania a sikeres súlymegtartás érdekében. Ezért nemcsak a fogyás, de a súly megtartása is nehezebb lehet számára.

De ez nem egy veszett ügy – csupán tudatosabb tervezést és tartós életmódváltást igényel.

Mit tehetsz, ha Te is ebbe a csoportba tartozol?

  1. Fogadd el: nem vagy hátrányban, csak más a kiindulási pontod.

  2. Dolgozz rendszerben: egyéni étrend, mozgás, stresszkezelés.

  3. Ne kampányban gondolkodj, hanem hosszú távú, fenntartható életmódban.

  4. Figyelj a hormonális és idegrendszeri működésre is – sokszor ezek akadályozzák a tartós fogyást.

  5. Kérj szakmai segítséget – dietetikustól, mozgásterapeutától, életmód tanácsadótól.

Ha szeretnél szakértői segítséggel életmódot váltani, motivációra és egyéni étrendre van szükséged, akkor nézd meg itt a lehetőségeket – örömmel segítek Neked is a kezdésben! 


Tudományos források:
Spalding, K. L., et al. (2008). Dynamics of fat cell turnover in humans. Nature, 453(7196), 783–787. [PMID: 18454136]
Biro & Wien (2010): "Childhood obesity and adult morbidities" (PMID 20335542)
Whitaker, R. C., et al. (1997). Childhood obesity and adult overweight: the potential impact of multiple risks. New England Journal of Medicine, 337(13), 869–873. [PMID: 9302300]
Kawai T., Autieri MV., Scalia R. Adipose tissue inflammation and metabolic dysfunction in obesity. American Journal of Physiology–Cell Physiology. 2021;320(3):C375‑C391. PMID: 33356944